Az 1568-as tordai országgyűlést január 6. és 13. között tartották. Ekkor hirdették ki Európában először a vallásszabadságot, amely biztosította a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését. Ettől az időponttól kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épült fel és fejlődött tovább.
Póti Eduárd történelemtanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója, a Szent István Kör alelnöke tartott történelmi áttekintőt és egy kis vallástörténeti előadást, melynek során felelevenítette a tordai országgyűlés és az azt követő időszak eseményeit. Beszéde alatt végig arra törekedett, hogy emberközeli, a modern ember szemszögéből nézve is érdekes és tanulságos párhuzamokat vonjon a múltbéli és a jelenlegi történések között.
“Az egyik nagy kérdés, amit a közeljövő felvet, az a migrációs hullámmal kapcsolatos. A tordai országgyűlés legfontosabb gondolata talán az volt, hogy az emberi élet fontosabb a vallásnál. Jogosan merül fel akkor a kérdés, hogy abban a világban, ahol mindent tolerálunk, mit teszünk akkor, amikor a vallásuk igazáról radikálisan meggyőződött emberek lepik el Európát, akik szerint a vallás márpedig fontosabb az emberi életnél? Az vajon milyen hatással lesz a társadalomra?” – fogalmazott a Református Gimnázium igazgatója.
Az este a történelmi áttekintések mellett jóval többet adott azoknak, akik ott voltak. Énekekkel, hangszeres kísérettel és szavalattal készült a Szigetlankai Református Egyházközség Énekkara, elhangzottak imádságok is természetesen, mellettük pedig még számtalan szép, a lelket gyógyító gondolat is.